Nagy gépek, kis történetek

Józsit nagyon szerettük. Ő volt a család kovásza és csirize is egyben. A nagygépekre a katonaság alatt szerzett jogosítványt és ebből kereste a kenyerét utána egész életében. Mondhatjuk az élete volt a monstrum gépszállítás.

Mindig azt mondogatta, hogy „ha valami túl nagy, akkor nekem szólnak” és tényleg így is volt. Túlméretes és nehéz gépek garmadáját vitte el a megrendelőkhöz. Általában egy-egy budapesti vámoltatás után az ő dolga volt a gépszállítás. Mindig gyönyörű látvány volt a sok-sok villogó az általa vezetett óriási teherautókon és az őt felvezető gépkocsikon. Mint egy egész évben országjáró körútra indított ünnepi körmenet.

Jókedve és hetvenévesen is csibészes mosolya mellett mindig is felelősségteljes, alapos ember volt, talán ezért is maradhatott meg annyi ideig – még a nyugdíjaztatása után is – ebben a munkakörben. Megannyi vidám története volt számunkra és sok ezek közül a szakmájának izgalmas történeteiből és a gépszállítás körüli bonyodalmakból építkezett.

Volt egyszer régen, jóval a rendszerváltás előtt, hogy egy kombájnt kellett elvinnie Kecskemét mellé egy téeszbe, de éjszakába nyúlt a rakodás és csak ezután indulhatott el a gépszállítás.

Már az út felénél jártak, amikor egy Dabas előtti kereszteződésnél jobbról is villogó fényeket pillantottak meg. Eddig mindig nekik volt elsőbbségük a megkülönböztető jelzéseik miatt, de most tőlük jobbra is ugyanolyan villogók közelítettek. Józsi felvezetője lestoppolta a gépszállítás minden eszközét, de ugyanígy tett a másik konvoj is. Egyikük se indult el, pár percig egy moccanás nem sok, de annyi se történt a környéken.

– Ha nem Kádár az, akkor induljunk már, mert soha nem érünk oda! – kiáltotta Józsi előre, de teherautó fényébe visszaforduló felvezető sofőr sápadtsága még a sárgás fényszórók ellenére is feltűnő volt.

A kereszteződés közepére ezután maga Kádár állt ki mosolyogva, hogy szabad utat jelezzen a gépszállítás részére, mert bizony ő volt a másik villogó konvoj egyik utasa. Azóta, ha bárhol elmesélte, hogy neki maga Kádár irányította a forgalmat, senki nem hitt neki igazán, csak mi, akik ismertük és szerettük őt.